Jogászunk ugyan nem kapott 2019-ben kutatási engedélyt a Fővárosi Törvényszéktől, így a bűncselekmények felderítése során legfontosabb három szervezet, a rendőrség, az ügyészség és a bíróság honlapján publikált eseteket elemezte, de így is érdekes eredményekre jutott.
Az adatok olvasása során mindig tartsuk szem előtt, hogy a publikált esetek jószándékú becsléssel is pusztán a folyamatban lévő ügyek 10-15%-át jelenthetik, a megindult büntetőeljárásokhoz képest pedig a látenciában maradó esetek száma ismét a többszöröse lehet a statisztikákban megjelenő ügyszámnak. Vagyis amiről olvasunk, az sajnos biztosan megtörtént, és többszöröse rejtve marad a hatóságok előtt.
“A bíróság oldalán lévő 78 találat áttekintése alapján honfitársaink 2014. és 2019. között 15 macskát, 155 kutyát, 1 sünt, 1 sertést, 3 lovat, 10 szarvasmarhát, 10 nyulat, 18 baromfit (összesen: 213) pusztítottak el vagy nyomorítottak meg egész életükre.
Érdekesség, hogy a sajtó által sokszor emberevőnek titulált bulltípusú „harcikutyák” feltűnően nagy számban képviseltetik magukat a sérültek/elpusztultak között, vagy viadaloztatás szereplőjeként vagy családi kedvencként tartva és ráunva.
A 78 találatból 8 esetben az állatkínzás a felsorolt bűncselekményekkel párosult: orvvadászat, tiltott állatviadal, lőfegyverrel való visszaélés, magánlaksértés, személyes szabadság megsértése, ittas járművezetés, súlyos és életveszélyt okozó testi sértés, felfegyverkezve elkövetett
önbíráskodás, 2 esetben pedig emberölés. (A 2 emberölés miskolci fiatalemberek egy csoportjának ittas állapotban kitalált pénzszerzési akciójának indult, azonban gyakorlatilag olyan vérengzésbe csapott át, amelyben több idős ember életét vesztette és több állatot megkínoztak).
A fenti 8 esetből 3-ban (az összes találatban pedig 8 esetben) az elkövető visszaeső volt, vagyis korábban szándékos bűncselekmény elkövetésért ítélték már el (de nem állatkínzásért, mert különös visszaesőt nem találtam).
Érdekes az állattartástól való eltiltás országrészenként eltérő joggyakorlata is: van bíróság amely a büntetőeljárás során maga végleges hatállyal (!) eltiltja az állatkínzót az állattartástól (pedig nem tehetné, hiszen a büntetőjogi kódex nem ismer ilyen intézkedést), van ahol az ügyészség közérdekű (polgári) keresetében kéri mindezt, és van ahol a büntetőeljárás iratainak megküldésével kezdeményezik a települési jegyzőtől mint I. fokú állatvédelmi hatóságtól az állattartástól való eltiltást (utóbbi kettőnél meghatározott, maximum 8 évig terjedő időszakra, és csak az elkövető
lakóhelyét adó településre vonatkozóan, míg a bírósági végleges eltiltásban az ország egész területére).”
A teljes tanulmány itt: https://www.jogiforum.hu/publikaciok/1059
