Kérdésként érkezett: mi az állatkínzáshoz kihívott rendőr teendője a helyszínen?
Az eljáró rendőr (az ügyelet segítségét is igénybe véve) eldönti, hogy fennáll-e a bűncselekmény gyanúja. Ez egy olyan jogkérdés, amiben csakis ő dönthet, és kell döntenie. Amennyiben a jogkérdést szakmai ismeretekkel kell kitöltenie, mert bizonytalan abban, hogy az adott tartási mód, a tapasztalható sérülés, az állat általános állapota, a bántalmazás, a bánásmód mikéntje stb. elegendő-e a gyanú megállapítására, úgy szakértőt, szaktanácsadót vehet igénybe (ez lehet állatorvos, hatósági állatorvos, állatorvosi asszisztens, de akár állatvédő szervezet tagja is). Fontos, hogy szakértőként senki nem arról dönt, hogy a helyszínen bűncselekmény történt-e, hanem a hatáskörrel rendelkező szervet segíti munkájában. “Alkalmas-e a nyakba benőtt bálamadzag maradandó egészségkárosodás vagy pusztulás okozására? Igen.” “Alkalmas-e a frissen műtött kutya kitétele télen mínusz tíz fokban a kertbe maradandó egészségkárosodás vagy pusztulás okozásra? Igen.”
Nincs olyan, hogy “a hatósági állatorvos mondja ki az állatkínzás gyanúját”. Minden szakértő szakmai ismereteivel segíti azt, hogy a rendőr a maga felelősségi körében eldöntse, fennáll-e a gyanú, további intézkedéseket kell-e tenni az ügyben.
Mik ezek a további intézkedések? Állatkínzás gyanúja esetén helyszíni szemlét kell tartani a 13/2012. (VII. 30.) ORFK utasítás alapján, a 11/2013. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet 66. § (3) bekezdése értelmében pedig az élő állatot le kell foglalni. Bűnjelként az állat azonosítására szolgáló irat szolgál (pl. adásvételi szerződés, törzskönyv, oltási könyv, útlevél – természetesen a transzponder azonosítóval ellátva) ez kerül be a bűnjel-nyilvántartásba, az élő állat sorsáról pedig állatvédő szervezeteken keresztül lehet gondoskodni a büntetőeljárás ideje alatt (a tartási, kezelési költségek pedig a bűnügyi költség részét képezik majd).
Fontos, hogy állatkínzás helyszínéről azonosítatlan állat ne kerüljön ki, mert egyrészt nincs mit bűnjelesíteni (nincs azonosító irat, nincs “állati személyi igazolvány”), ami első pillantásra eljárási problémának tűnik, de a későbbiekben a gyakorlati megvalósítás alkalmával a “személyi igazolvány nélküli” állatok azonosítása, elkobzása, értékesítésre kijelölése vagy más intézkedés során gyakorlatilag esélytelen 100%-os biztonsággal kijelenteni, hogy ez az állat az az állat. Amennyiben a későbbiekben az ügyészség a büntetőeljárás iratai megküldésével értesíti a jegyzőt és kéri az állatartástól eltiltás döntés meghozatalára, ott további problémákat vethet fel az azonosítatlan állat vagy állatállomány.
(A fotót az Egy zsaru naplója fb-oldalról vettük.)
