Ha az internetes jogtárban rákeresünk az “állatkert” tárgyszóra, 155 találatot kapunk, ezekben a költségvetési törvények önkormányzat által fenntartott állatkerteknek juttatott támogatásain keresztül a Magyar Nemzeti Bank által kiadott állatkerti emlékérmen át egy csomó részletszabályozáshoz jutunk.
Az alapfogalmak értelmét, az állatkertek létesítését, működtetését, fenntartását két fontos jogszabály határozza meg: az állatkert és állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló 3/2001. (II. 23.) KÖM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet valamint az állatkertekben jellemzően tartott veszélyes állatok miatt a veszélyes állatfajokról és egyedeik tartásának szabályairól szóló 85/2015. (XII. 17.) FM rendelet.
E két jogszabály közös metszete az tehát, amit alapvetően számon tudunk és kell kérni egy már működő vagy egy most létesítendő állatkerten. Szerencsére laikusok számára is viszonylag olvasmányos jogszabályok, úgyhogy akit érdekelnek az állatkertek, azoknak ajánljuk, hogy egyszer vágjanak bele és olvassák el ezeket.
De mi is az állatkert a jogszabály szerint? Olyan állandó intézmény, ahol az állatokat évente 7 vagy annál több napon keresztül a nagyközönség részére történő bemutatás céljából tartják. Figyeljük a megfogalmazást! Belépődíjról szó sincs, vagyis – bármilyen furán hangzik elsőre – állatkertnek minősülnek az egzotikus állatokat bemutató zoo cafék is vagy éppen egy szabadtéri szafari is.
Miért fontos ez? Ahol nem kizárólag háziasított fajok egyedeit mutatják be (pl. olyan családi vadasparkok ahol csak háztáji parasztgazdaságot rendeztek be) ott az állatkerti tartás minimumfeltételeit kell biztosítani az állatoknak, a tartásba természetesen beleértendő a tartási helyek megfelelő kialakításán túl például a biztonságos elhelyezés és a szökés megakadályozása is.
Milyen dokumentumokra van szükség egy állatkertnél:
– működési engedély
– betelepítési terv
– tartásra tervezett fajok jegyzéke
– tenyésztési terv
– állattartási szabályzat
– takarmányozási szabályzat
– látogatási szabályzat
– intézkedési terv az állatok szökése esetére
– állati hulladék, trágyakezelés és tetemkezelési szabályzat.
Fontos, hogy az állatkertnek naprakész, egyedre lebontott nyilvántartással kell rendelkeznie az állatállományáról és megszűnése esetére olyan felszámolási tervvel is kell rendelkeznie, amelyben minden egyed számára megnyugtató elhelyezést tud biztosítani. Ezért fontos a tenyésztési terv is (amely tartalmazza a létrejövő szaporulatok elhelyezési tervét) hogy bármilyen tervezett vagy akár nem várt esemény miatt az elkövetkező megszűnés esetére minden állat sorsa elrendezhető legyen.
Az állatkertnek természetesen megfelelő állategészségügyi ellátás érdekében szerződnie kell állatorvossal valamint gondozóinak is megfelelő képzettséggel kell rendelkeznie.
Minden állatkert minden év március 1-jéig köteles beszámolót benyújtani az előző évi működésről az engedélyező hatóságnak (ez az állatvédelmi törvény 39. § (1) bekezdése szerint a természetvédelmi hatóság, a természetvédelmi törvény 44. § (1) bekezdése szerint viszont az állategészségügyi hatóság – izgatottan várjuk majd új állatkert létesítésénél, hogy melyik törvény az erősebb…).
