Állatkertek történelme 3.: Fővárosi Állatkert 2.rész

A honfoglalás ezredik évfordulóját 1896-ban készültek megünnepelni, s e jeles évforduló kapcsán az egész ország lázban égett. Az állatkertben sem volt másként. A kert vezetői elhatározták, hogy számos érdekes, és Budapesten korábban soha be nem mutatott állatot vásárolnak. Az állatgyűjtemény megújítását még az 1890-es évek elején megkezdték. Ekkoriban vásárolták például Jónást, az első vízilovat, valamint egy már akkor is ritkaságnak számító szumátrai orrszarvút. A különlegességek közé tartozott a sörényes hangyász, a csimpánz és az orangután, az oroszlánfóka, a vízidisznó, a pettyes szarvas, a nilgau antilop és a fehérfarkú gnú is. A medvéket számos faj képviselte, hiszen a barnamedvén kívül jegesmedvét, baribált, örvösmedvét, malájmedvét, illetve “leffentyűs” (ajakos-) medvét is láthatott a közönség. Egy és kétpúpú tevék egyaránt voltak az állatkertben, s bemutatásra került az elefántok mindkét faja.1896-ra az állatállomány mintegy kétezer egyedet számlált, a következő években azonban megkezdődött a visszaesés. Ennek az volt az egyik oka, hogy amikor az állatkertet alapították, a Főváros a területet harmincévi használatra adta át az állatkertnek, jelképesen évi egy aranyért. Amikor azonban a szerződést meg kellett újítani, a város vezetői úgy gondolták, hogy az állatkertnek jóval többet kellene fizetni a területért. Ezt a magas bérleti díjat azonban nem lehetett kigazdálkodni, különösen azért, mert a látogatók száma 1896. után igencsak visszaesett.

Fekete-fehér fotó egy régi állatkertről

Az állatkert vesztét a Főváros által megállapított magas bérleti díj és az érdektelenség okozta. Amikor a kertet alapították, a város vezetői még támogatandó intézményként tartották számon, a századfordulón azonban már csak egyszerű bevételi forrásként kezelték, s ezért kértek el a területért oly magas bérleti díjat. A látogatók alacsony létszámának okát ma már nagyon nehéz megítélni, hiszen 1896. után már földalattival is ki lehetett jutni a Városligetbe. A magyarázat valószínűleg abban keresendő, hogy a millennium rendezvényei olyan “tömények” voltak, hogy szinte senkinek sem jutott eszébe elmenni egy kiállításra, vagy éppen az állatkertbe.

A fővárosi állatkert további érdekes XX. és XXI. századon végigvonuló történetét ezen a linken lehet elolvasni: https://zoobudapest.com/rolunk/az-allatkert-tortenete, a fotót is a zoobudapest.com oldalról vettük.