A rendőrség szerepe állatkínzás gyanúja esetén

2020 nyarán állatkínzás gyanúja miatt egy népligeti fémkonténerbe zárt kutyához hívtak rendőröket, akik rövid tanakodás és az ügyelettel való egyeztetés után úgy döntöttek, hogy “a protokoll szerint az állat sorsának rendezése az állatvédők dolga” és bűncselekmény gyanúja hiányában távoztak.

Dacára annak, hogy 2014-ben az országos rendőrfőkapitány minden rendőrségre eljuttatta faxon keresztül az állatkínzás gyanúja esetén az eljáró rendőrök által megteendő lépéseket, a mai napig találkozunk ilyen tévedésekkel.

De mit is tartalmazott ez a fax, melyben a hivatkozott utasítás és a jogszabályok azóta is hatályban vannak, vagyis kötelezően alkalmazandóak?

Állatkínzás esetén a nyomozó hatóság tudomására jutását követően rendőri intézkedéssel a bűncselekményt és annak folytatását soron kívül köteles megakadályozni. Amennyiben az eljáró hatóság a cselekményről feljelentés vagy bejelentés során szerez tudomást, arról jegyzőkönyvet kell felvenni majd halaszthatatlan nyomozási cselekmény keretében a helyszín biztosítására, a helyszíni szemle megtartására és az állatok lefoglalására intézkedni szükséges.

A helyszíni szemlét a büntetőeljárások keretében lefolytatandó szemlék végrehajtásáról és a bűnügyi technikai tevékenység egységes szabályozásáról szóló 13/2012. (VII. 30.) ORFK utasításban meghatározottak szerint le kell folytatni. Az állatkínzás gyanúja miatt elrendelt büntetőeljárások során az egyes bűnjelekre, jelen esetben állatra vonatkozóan a lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2013. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet külön rendelkezései alapján kell eljárni.

A rendelet 66. § (1) bekezdése szerint az élő állatra vonatkozó, területileg illetékes hatósági állatorvos által kiállított okmányt valamint a (3) bekezdés értelmében a bűncselekmény tárgyát képező állatot is le kell foglalni. A lefoglalásról szóló jegyzőkönyvben az állatok számát, egyedi azonosításához szükséges adatait, jellemzőit, az elszállítás körülményeit (ki, mikor, mivel végezte el vagy végzi el) valamint a további tárolásra vonatkozó adatokat (ki hol és mikortól) a jövőben fel kell tüntetni.

A lefoglalással, szállítással valamint a későbbi megőrzéssel és tartással összefüggésben keletkezett költséget mint bűnügyi költséget a rendelet 30. § (2) bekezdésében meghatározott szabály szerint kell kezelni. A lefoglalt élő állat kobzására, előzetes értékesítésére, figyelemmel a hatósági állatorvosi állomás véleményére, az illetékes ügyészség felé mihamarabb előterjesztést kell tenni, tekintettel arra, hogy az állatok szakszerű ellátása, ápolása és a civil szervezet általi tartása az ügy szempontjából aránytalan és jelentős költséggel jár.