Panem et circenses – vagyis kenyeret és cirkuszt a népnek, vallották az ókori római politikusok. A cirkuszok és állatkertek funkcióját a korai időkben nehéz volt elválasztani, mivel alapvetően mind az idomítás mind az állatbemutatás egy cél érdekében jött létre: hogy minél több faj minél több egyedével láthassák el minél gördülékenyebben az állatviadalokat, a gladiátorjátékokat. Az első állatgyűjtemények ilyen módon mind nagy-nagy ókori uralkodók nevéhez fűződtek (sumér, asszír, egyiptomi) de nyilvánosan látogatható állatgyűjteményt egyedül Nagy Sándor létesített Alexandriában.
Később a Római Birodalomban kezdték szisztematikusan megszervezni a beszerzést, szállítást, elhelyezést, táplálást a nagyközönség igényei kielégítése céljából – mint tudjuk, a gladiátorjátékok komoly nézőközönséget vonzottak, de az előadások szüneteiben az állatok bemutatása is hozott némi pluszbevételt a vállalkozóknak.
A középkorban Magyarországon több királynak volt vadaskertje, vadasparkja, melyek nyilvánvalóan nem elsősorban a szélesebb közönség számára létrehozott bemutatóhelyek voltak, hanem elsősorban hazai vadfajok tartására szolgáltak. Bonfini írásai szerint Mátyás király több oroszlánt kapott a Velencei Köztársaságtól ajándékba, a legenda szerint amikor Mátyás meghalt Bécsben, oroszlánjai megérezték és elpusztultak a budai várban… Nagy Lajosnak szintén az oroszlánok voltak a kedvencei, vásárolt is egyet Nápolyból a korabeli történetírók szerint. Híres volt még az egri vadaskert is, melyet Gárdonyi Géza is említ az Egri csillagok című regényében.
II. Henrik angol uralkodónak is szintén kedvencei voltak az oroszlánok, címerébe is három oroszlánt választott, az uralkodó elé járuló nemesurak kérésük teljesülését a Towerban tartott oroszlánok ellátásának bőkezű finanszírozásával segíthették elő legkönnyebben.
A XVIII. században már főúri kastély parkja elképzelhetetlen volt vadaskert nélkül.
A “modern” állatkert XVIII. századi találmány, a legrégebbit 1752-ben hozták létre Schönbrunnban; itthon a fővárosi állatkert 1866-ban nyitott meg és mintegy 500 állatot lehetett megtekinteni. Érdekesség, hogy az alapítók munkáját először jelentősen hátráltatták az osztrák hivatalnokok, majd nem várt helyről, a létrehozást felügyelő országfejedelmi biztostól, Gamperl Alajostól kaptak segítséget az engedélyek megszerzéséhez, a finanszírozást pedig úgy oldották meg, hogy részvénytársaságot alapítottak, a területet Pest városa biztosította.
(A középkori vadaskertet ábrázoló képet a hhhk.hu oldalról vettük).
