Kérdésként kaptuk: társasházba új kiskutya érkezett, a kezdeti beszoktatási időszakban többször sírdogált, a szomszédok dühösek miatta, mi a teendő?
Az új gazdinak főleg az, hogy szeresse és tanítsa a kis jövevényt. A szomszédok többfajta hatósági eljárást indíthatnak, ha úgy érzik, hogy a szükségszerű zavaráson már túlmutató, “állandó” kutyaugatás szűrődik ki egy lakásból.
Logikusnak tűnik elsőként a jegyző előtt állattartási eljárást lefolytatni, ha “mindig” ugat egy kutya, mert feltehetően azt jelzi, hogy éhes, szomjas, beteg, ellátatlan, unatkozik stb. A jegyző (vagy a nevében eljáró ügyintéző) reményei szerint található valami hiba, hiányosság, aminek megszüntetésével megszűnik-csökken az ugatás is, hiszen tartja magát egyébként a közvélekedés, hogy egy kutya csak akkor ugat, ha baj van…
Ha nincs állattartási hiba, hiányosság, akkor az állatvédelmi fókuszból embervédelmi fókuszba és más jogszabályok alkalmazása alá kell helyezni a problémát: lehet birtokvédelmi eljárásban vizsgálni, hogy tűrni köteles-e valaki a kutyaugatást vagy sem (megállapítható-e tehát a birtokháborítás ha valakinek a szomszédjában mondjuk ugatós kutya van, ilyenkor sajnos sokszor akár évekig tartó háborúskodás indul a jegyző előtt akitől mindkét fél a saját igazának alátámasztását várja), vizsgálható szomszédjogi perben, hogy kinek mihez van több joga: az állattartónak az állattartáshoz, vagy a szomszédnak a nyugodt pihenéshez, és egyes kiemelt esetekben akár kártérítési vonalra is elmehet a történet, hiszen az ingatlan értékének csökkenését (szakértői vélemények alapján) vonhatja maga után mondjuk egy nagyobb létszámú állattartó telep (nyilván nem egy kutya tartása) működése, forgalma, az általa generált zavaró körülmények.
Egy társasház életében a legfontosabb hívószó a tolerancia: bár nem tudjuk, de mi magunk is zavarhatjuk a többi szomszédot kopogós papucsunkkal, ajtócsapkodásunkkal, hangos zenehallgatásunkkal és egyéb zajokkal, úgy ahogyan minket is zavarhat a hangos kutyaugatás.
Fontos, hogy mielőtt bármilyen eljárásba kezdenénk, próbáljunk személyesen beszélni egymással, ne haragítsunk magunkra ismeretlenül senkit azzal, hogy rögtön a hatóságok segítségét kérjük olyan probléma esetén, amelyet esetleg két emberi szóval meg is lehet oldani.
Akit bővebben érdekelnek a vonatkozó jogszabályok, jogesetek és a bírói gyakorlat, azoknak az alábbi írást ajánljuk figyelmükbe: https://www.jogiforum.hu/publikaciok/1090
