Tilki Katalin, az OKRI tudományos kutatója több év aktakutatáson alapuló munkáját foglalta össze egy háromrészes tanulmányban, melyet az Ügyészségi Szemle közölt le. Következő posztjaink egyikében részletesen foglalkozunk majd az állatkínzással érintett állatok azonosítására szolgáló iratok bűnjelesítésével, az élő állatok lefoglalásával és elkobzásával, mert amint azt a tudományos kutató tanulmánya is leszögezi, probléma van bőven a témával kapcsolatban. (Ügyészségi Szemle, 2018/3., 24. old.)
Az empirikus kutatás keretében olyan 2012-2016. közötti büntetőügyek tanulmányozására került sor, melyekben jogerős döntés született (a megyei főügyészségek 197 ilyen ügyet bocsátottak a kutató rendelkezésére).
Itt álljunk meg egy pillanatra, hogy a négy vizsgált év alatt született 197 jogerős döntést tudjuk picit mihez viszonyítani: az állatkínzás 2004-ben került be a Btk-ba, évente átlagosan 500 büntetőeljárás indul (a kétezres évek elején ennél jóval több) a felderítés eredményessége általában 40-50% körül mozog (vagyis a büntetőeljárások felében már a feljelentéstétel időpontjában nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy nem lesz meg az elkövető).
Sem 2012. előtt sem 2016. után nem vizsgálta ilyen alapossággal és kutatási módszerrel a joggyakorlatot senki sem mint Tilki Katalin, vagyis a bűncselekmény Btk-ba emelése óta eltelt 16 évből mindösszesen 4 évről vannak részletes elemző adataink…
A 197 jogerős döntés többsége (191) feljelentés alapján indult eljárásban született. A feljelentések többségét állampolgárok tették (43,1%) ezen kívül jelentős még az állatvédő szervezetek által tett feljelentések volumene (10,6%) valamint a jegyzők, egyéb állatvédelmi hatóságok által tett feljelentések száma (4,5%).
A feljelentések leggyakoribb tárgya az elhanyagolás, elhagyás (20,3%) valamint az állatok szándékos elpusztítása (12,7%).
A 196 jogerős döntésből 106 cselekmény maradandó egészségkárosodás vagy pusztulás megállapítására volt alkalmas, 23 ügyben elhagyás/kitétel történt, 20 esetben pedig különös kegyetlenséggel elkövetett állatkínzás volt a cselekmény.
A vizsgált ügyekben az állatkínzás legnagyobb számban kutya (102) hal (25) vadállat (18) macska (17) és ló (11) sérelmére valósult meg.
(A posztot az Ügyészségi Szemle 2018/1. számában megjelent tanulmányban foglaltak segítségével írtuk).
