Bojtár

Állatkínzás illetve hiányos, hibás tartás miatt lefolytatható közigazgatási hatósági eljárás és büntetőeljárás összevetése

	KÖZIGAZGATÁSI JOG	BÜNTETŐJOG
Alkalmazandó anyagi jogi jogszabályok	Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (továbbiakban: Ávtv.) A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rend. (továbbiakban: Kr.)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.)
Alkalmazandó eljárási jogi jogszabályok	Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) A hatósági letétről, valamint a közigazgatási hatósági eljárás során zár alá vet vagy lefoglalt dolgok tárolásáról és értékesítéséről szóló 18/2017. (XII. 15.) IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet)	A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (továbbiakban: Be.) A lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet (továbbiakban: együttes rendelet) Egyéb szabály:  13/2012. (VII. 30.) ORFK utasítás (talán a legfontosabb belőle: állatkínzás helyszínéről állat azonosítás nélkül nem távozhat; megjegyzés egy megtörtént eset alapján: a jegyzőkönyvbe vagy intézkedési jelentésbe foglalt “mintegy 40 barna kutya az ingatlanon” szövegrész alapján lefoglalás szabályosan nem történhet meg, a szabálytalan lefoglalás a későbbiekben a felelősségre vonást és az elkobzást is meghiúsíthatja!)
Állatkínzás fogalom	Ávtv. 3. § 4. pont “Az állat szükségtelen, fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat, továbbá az öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt – állategyed tenyésztése, szaporítása.” A fogalmon túl számonkérhető még konkrét állattartói magatartás hiánya, melyeket az Ávtv. és a Korm. rend. sorol fel (egy példa: csoportosan tartott kutyák esetében a minimum tartási hely 6 m2/egyed, kutya tartósan kikötve nem tartható, kutya, macska, görény 8 hetes kora előtt az anyaállattól nem választható el forgalmazás esetén 8 hetesnél fiatalabb kölyök így az anyaállattal együtt forgalmazható stb).	Btk. 244. § (1), (2) bekezdés „Aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.” Megjegyzés: az állatvédelmi törvény és a Btk. állatkínzás-fogalma közel hasonló, hatálya más (Btk: csak gerinces állat), a legegyszerűbb elválasztási mód jogalkalmazóként az lehet, ha úgy ítéljük meg, hogy a tartási hiányosság kijavítására, az Ákr. szerinti 60 napos eljárás lefolytatására az állat állapota lehetőséget ad és jegyzőként, járási hivatalként, megyei kormányhivatalként vagy NÉBIH-ként van lehetőségünk és időnk ügyintézésre; súlyos visszafordíthatatlannak tűnő állapot esetén, súlyos sérülés, nagymértékű leromlás, lesoványodás esetén, ahol az állat nem “bír ki” 60 napos ügyintézési határidőt, ott általában megáll a bűncselekmény gyanúja, így a helyszíni szemle megtartása és a lefoglalás után máris civil szervezet pártfogásába adható az állat
Eljáró szervek	I.fokú állatvédelmi hatósági szervek: Települési jegyző Járási hivatal Megyei Kormányhivatal Pest Megyei Kormányhivatal (egyes kiemelt feladatokra) NÉBIH Miniszter Min múlik melyik szerv: egy külön kijelölő jogszabály gyakorlatilag “felszabdalja” az állatvédelmi törvényt paragrafusok szerint vagy úgy, hogy egy feladatra párhuzamos hatáskört ad (pl. állatvédelmi bírságot bármelyik szerv kiszabhat) vagy úgy hogy kizárólagos hatáskört ad (állatkert létesítésével kapcsolatos feladatokra csak kormányhivatalnak van hatásköre) (kijelölő jogszabály: 383/2016. (XII. 2.) 5. § Állatvédelmi bírság végrehajtása: NAV Meghatározott cselekmény végrehajtása: az alapdöntést hozó hatóság (pl. a jegyző a szökős állat miatt kerítésépítésre kötelezte a tulajdonost, itt mint a végrehajtást elrendelő mind a foganatosító egyszemélyben a jegyző lesz)	Rendőrség (nyomozás) Ügyészség (nyomozás, vádemelés, tárgyalás tartása nélkül döntéshozatal) Bíróság (döntéshozatal) Végrehajtás: Bv-intézetek (szabadságvesztés) Pártfogó felügyelő (közérdekű munka) Pénzbüntetés (bíróság gazdasági hivatala)
Szankciók	Állatvédelmi bírság: alapösszeg x szorzószámok Az alapösszeg haszonállatnál 15.000.- Ft (Átv. 43. § (1a) bekezdés), kedvtelésből tartott állatnál 75.000.- Ft (Ávtv. 43. § (1b) bekezdés) . A szorzószámokat táblázatokban felsorolt hiányosságokhoz köti az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rend. (továbbiakban: bírságr.) az összeválogatott szorzószámokkal szorozzuk fel a 75.000.- vagy a 15.000.- Ft-ot.	Büntetések: Btk. 33. § (1) bekezdés Intézkedések: Btk. 63. § (1) bekezdés Unortodox szankció: a deteki állatkínzók Csáth Géza-novella olvasásra “kötelezése” (vajon elolvasták?)
Lefoglalás, elkobzás	Ávtv. 45/B. § (1)-(2) bekezdések: közigazgatási eljárásban nincs rögtön kobzás, előtte határidőhöz kötött kötelességek előírásával átmeneti kiemelése az állatnak, ha a határidőhöz kötött követelményeket nem teljesíti az állattartó, az állatot el lehet kobozni. (Ezt a jogszabály-hely is alátámasztja azt az állatkínzás-fogalomnál fentebb már kifejtett véleményt, hogy ahol “van idő” vizsgálódni és követelményeket előírni és ellenőrizni mert az állat állapota megengedi ott közigazgatási hatósági eljárás folytatható le, ahol “nincs idő” mert az állat állapota nem engedi, az alátámasztja, hogy az állatkínzás bűncselekmény gyanúja áll fenn.)	Btk. 73. § (1) c. pont szerint állatkínzás esetében kötelező (!) az elkobzás (ld. barcsi tacskók ügye, ahol az ügyész az első döntésben megrovást alkalmazott és a lefoglalt tacskókat visszaadni rendelte a tulajdonosoknak, állatvédő szervezetek panaszára észlelte, hogy figyelmen kívül hagyta a Btk. 73. (1) c. pontot így bár a szervezeteknek panasztételi joga nem volt azt elutasította de hivatalból korrigálta döntését, a tacskók azóta szerető gazdákhoz kerültek.)
Eljárás határideje	Ákr. 50. § (1) c) pont teljes eljárás: 60 nap Az ügyintézési határidő túllépésének “ára”: Ákr. 51. § (1) b) pont 10.000.- Ft  Ez a 10.000.- Ft gyakorlatilag egy átalány kártérítés a hatóság késlekedéséért amellett, hogy természetesen az alapügyben a 60 napon túl is döntést kell hozni. Ez azt a furcsa helyzetet teremti állatvédelmi hatósági ügyekben, hogy a 60 napot sok esetben jelentősen túllépő jegyzők az adott ügyben nem tudják megjavítani az érintett állat sorsát, de a szervezetnek átutalt (akár többször is!) 10.000.- Ft-tal más állatok gondozását “fedezik”.	“Miért tart egy büntetőeljárás évekig?” Be. 351. § (3) bekezdés: nyomozás határideje a gyanúsítástól számított két év (+)
Eljárási lépcsőfokok	Bejelentés Hatósági ellenőrzés vagy Hatósági eljárás Értesítés Idézés Szemle Tanúk Döntéshozatal Jogorvoslat	Feljelentés Adatgyűjtés Gyanúsítástól nyomozás Vádemelés vagy ügyészi szakban döntéshozatal Vádemelés esetén tárgyalás Az opportunista Be. szerint nagyon kevés állatkínzás ügy jut el tárgyalásig, általában ügyészi döntés születik
Eltiltás	Ávtv. 43. § (9)-(10) bekezdések:  2-8 évre Kettős értékelés tilalma: 8/2017. (IV. 18.) AB-határozat alapján büntetőjogi szankció MELLETT alkalmazható közigazgatási intézkedésként (hatása felbecsülhetetlen, főképp szaporítótelepeknél, viadaloztatóknál, minden olyan állatkínzásnál ahol a háttérben nagy anyagi haszon van, hiszen időlegesen elvesszük a megélhetését az állattartónak). Az AB-döntés lényege, hogy hatósági szankció (pl. állatvédelmi bírság) és büntetőjogi szankció (pl. pénzbüntetés vagy szabadságvesztés) párhuzamosan nem alkalmazható, nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy 2017. előtt tömegével voltak ilyen ügyek. Az AB-döntés szerint ugyanakkor az állattartástól eltiltás nem szankció hanem intézkedés, így azt bátran lehet alkalmazni büntetőjogi szankció mellett is, ennek elég szép gyakorlata alakult ki, az ügyészek rendszeresen megküldik a települési jegyzőknek a büntetőeljárás lezárultával a döntést és/vagy a nyomozati iratokat és kezdeményezik az állattartó állattartástól eltiltását a településen.	Btk. 33. § (1) e) pont: foglalkozástól eltiltás a döntéshozó mérlegelése szerint. Nagyon érdekes a bírói joggyakorlat: van aki “foglalkozásnak” csak az olyan állattartást tartja, ahol bejegyzett tenyésztőről van szó, van aki viszont a “sima” állattartást is (tehát otthoni házikedvencként tartás, vagy menhelyen tartás stb.) is olyan foglalkozásnak tekinti, ahol az állatkínzás teljesülésével az állatvédelmi törvény szerinti maximális 8 évnél többre is el tudja tiltani az állattartót foglalkozása gyakorlásától (tehát az állattartástól.)

Pszichológiai háttér

Az állatkínzás dinamikája: sosem egyenrangú fél választása, mindig gyengébb, esendőbb, erőtlenebb, a hatalom megélése

Szándékos, brutális cselekmények: pszichopata személyiségzavar

Elhanyagolás: skizofrén személyiségzavar

Perlekedési téboly (összefüggés a birtokvédelmi-szomszédjogi jogterülettel)

Források:

Segítség, állatvédelmi hatóság lettem! https://www.jogiforum.hu/publikaciok/1140

Zárókőből alapkő – az ultima ratio elv elporladása állatkínzás bűncselekményeknél (kitekintéssel a szankciókiszabás tendenciái miatt kialakulóban lévő “forum shoppingra” https://www.jogiforum.hu/publikaciok/1138

Állatvédelmi vagy szomszédjogi szabály-e a 41/2010. (II. 6.) Korm. rend. 14. § (2) bekezdése? https://www.jogiforum.hu/publikaciok/1135

Élelmiszer-e a veszélyes eb? https://www.jogiforum.hu/publikaciok/1134

Panem et circenses – az állatkertek jogi jelene és jövője (kitekintéssel a szafari jogi fogalmára) https://www.jogiforum.hu/publikaciok/1117

Péterek és Pálok – A birtokvédelem és a szomszédjog összehasonlító elemzése környezetvédelmi kitekintéssel https://www.jogiforum.hu/publikaciok/1107

Még egyszer a kutyaugatásról – állatvédelmi, birtokvédelmi és szomszédjogi kitekintéssel https://www.jogiforum.hu/publikaciok/1090

Aki állatot kínoz az emberre készül? Az állatkínzás bűncselekmény összefüggései más erőszakos cselekményekkel az ítélkezési gyakorlat alapján https://www.jogiforum.hu/publikaciok/1059

Panem et circenses – a vadállatos cirkuszok jogi jelene és jövője https://www.jogiforum.hu/publikaciok/1056

Kakasok, kutyák és a többiek – a birtokvédelem elmélete és gyakorlata https://www.jogiforum.hu/publikaciok/1047