Hasznos tematikánk folytatódik: a rossz, hibás, hiányos állattartás miatt kezdeményezett közigazgatási eljárásban használt leggyakoribb iratmintákat tekintjük át, hogy bárki bármikor elkészíthesse és benyújthassa ezeket a szükséges helyre.
1. rész: ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSE
Állatvédelemben tevékenykedőknek legalább egyszer illendő, többször viszont rendkívül hasznos átolvasni az állatvédelmi törvényt. Minél többször olvassuk, annál jobban átlátjuk az összefüggéseket, az állattartón számonkérhető minimum kötelességeket, hogy mikor mivel fordulhatunk a hatóságokhoz. Haladók összevethetik a külön kijelölő kormányrendelettel, hogy hogyan szabdalja fel a 6 állatvédelmi hatóság között az állatvédelmi törvényben leírtak ellenőrzését. Most a legalapvetőbb állattartói kötelességek számonkérése céljából mutatunk egy bejelentés-mintát.
Polgármesteri Hivatal neve
Jegyző Neve
Székhely címe
Tisztelt Jegyző!
Az 1998. évi XXVIII. törvény (továbbiakban: állatvédelmi törvény) 48. § (1) bekezdése alapján bejelentő civil szervezetként – egyben ügyfélként I. fokú állatvédelmi hatósági eljárást kezdeményezünk XY állattartó ellen, mivel
– az állat tartása nélkülözi a jó gazda gondosságát (itt ki kell fejteni, hogy az adott faj, fajta, egyed tartásának mik a minimumfeltételei, azért mert például fiatal állat, idős állat, vemhes állat, csoportban élő állat de magányosan tartják, egzotikus állat de a tartási hőmérséklet vagy páratartalom nem megfelelő stb. stb.)
– az állattartó nem ellenőrzi naponta minimum egyszer az általa tartott állatot
– az állattartó nem gondoskodik a biztonságos elhelyezésről és a szökés megakadályozásáról
– az állattartó nem gondoskodik az állat megfelelő takarmányozásáról, itatásáról, az időjárás viszontagságai elleni védelemről
– az állattartó az állatot viadalra kényszeríti
– az állattartó az állatot nemi vágy kielégítésére használja
– az állattartó egészségügyi indok nélkül kurtította meg az eb fülét-farkát
– az állattartó 8 hetesnél fiatalabb kutya, macska, görénykölyköt kínál eladásra
– olyan kölyökállatot kínálnak eladásra mely az anyaállat nélkül nem életképes (takarmányállatnál ezt nem kérhetjük számon!)
– a kutya nagyságához képest a tartási hely minimum-nagysága nem teljesül (20 kg >, 20-40 kg, 40 kg <, 10 m2, 15 m2, 20 m2) *
Kérem, hogy a helyszíni szemléről értesítést küldeni szíveskedjen, illetve az eljárást lezáró döntést közölni szíveskedjen, amennyiben hatósági ellenőrzést végez arról pedig hatósági bizonyítványt kiállítani szíveskedjen szervezetünk részére.
Dátum, aláírás
*A megfelelő rész kiválasztandó! Több hiányosságot is leírhatunk, hogy vizsgálják ki!
2. rész: ELJÁRÁSI BÍRSÁG KEZDEMÉNYEZÉSE
Az állattartási hiányosságok esetén állatvédelmi bírságot szabhat ki a hatóság (vagy ahogyan az állatvédelmi törvény fogalmaz, a bírság helyett VAGY mellett intézkedést alkalmaz, pl. állattartástól eltiltást) viszont sok esetben az eljárás alatt tapasztalhat olyan jelenségeket a bejelentést tevő állatvédelmi szervezet, amikor az állattartó trükkösködni próbál, igyekszik megúszni a felelősségre vonást például úgy, hogy elszállítja az állatait más helyre.
Az ilyen rosszhiszemű magatartás alapot adhat arra, hogy az állattartót – függetlenül attól, hogy az eljárás végén kap-e majd állatvédelmi bírságot – eljárási bírsággal sújtsa a hatóság.
Polgármesteri Hivatal neve
Jegyző Neve
Székhely címe
Tisztelt Jegyző!
A 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 6. § (1) bekezdése alapján az eljárás valamennyi résztvevője köteles jóhiszeműen eljárni és a többi résztvevővel együttműködni.
Tekintettel arra, hogy tudomásunkra jutott, hogy XY
– a helyszíni szemle előtt ismeretlen ingatlanra szállította állatait
– a hivatalos eljárás alatt átruházta az állatok tulajdonjogát/elajándékozta őket
– a valósággal ellentétesen kiskorú gyermekét jelölte meg tulajdonosként/állattartóként
így kérjük, hogy az Ákr. 77. § alapján sújtsa eljárási bírsággal.
Dátum, aláírás
3. rész: KIZÁRÁSI KÉRELEM
A közigazgatási eljárási kódex többfajta kizárási okot ismer, ismeri az adott ügyintéző vagy az egész komplett szerv kizárását, és ismeri az olyan objektív okból történő kizárást, mint mikor például valaki korábban részt vett az ügy elintézésében (pl. I. fokon) de ismeri az olyan szubjektív okot is, amikor valaki egyéb ok miatt nem képes elfogult ügyintézésre (mert például rokonságban van az ügyféllel, vagy üzleti kapcsolatban, vagy más módon ismeri stb.).
Az iratminta szerint az egész szerv ellen kérjük most a kizárást, mivel a példa szerinti kistelepülésen a jegyző maga intézkedik hatósági ügyekben, és nincs mód arra, hogy másik hatósági ügyintézőt jelöljenek ki.
Polgármesteri Hivatal neve
Jegyző Neve
Székhely címe
Tisztelt Jegyző!
A 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 22. § bekezdése alapján az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.
Tekintettel arra, hogy véleményünk szerint elfogultságra ad okot az, hogy
– (….)
kérjük, hogy a kizárási okot jelentse a felügyeleti szervnek, hogy az másik szerv kijelöléséről dönthessen.
Dátum, aláírás
4. rész: ADATOK ZÁRTAN KEZELÉSE
Közigazgatási eljárásban alapvetően a nevünk kivételével minden más személyes adatunk zártan kezelését kérhetjük.
Mivel itt olyan nagy jelentőségű ügyek elvileg a jogalkotó szerint nem lehetnek, ahol teljes “tanúvédelmet” kell kapnunk, így nevünk zártan kezelésére csak egy külön minősítő eljárás lefolytatásával kerülhet sor, aminek az elrendelésére valószínűleg nem tudunk olyan nyomós indokot valószínűsíteni, ami alapján az indokolt lehet.
Ha nem akarjuk, hogy nevünk kiderüljön, tehetünk teljesen anonim bejelentést is, ekkor két dologgal kell számolnunk: a hatóság mérlegelésére van bízva, hogy foglalkozik-e “névtelen levelekkel”, az viszont egészen biztos, hogy mivel utólag nem tudjuk magunkat azonosítani (“tetszik tudni, én küldtem két hete azt a névtelen levelet”) a megtett intézkedésekről garantáltan nem értesülünk – kivéve ha például a szomszédban lakunk és látjuk a pozitív változásokat…
Polgármesteri Hivatal neve
Jegyző Neve
Székhely címe
Tisztelt Jegyző!
A 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 28. § (1) bekezdése alapján kérem, hogy természetes személyazonosító adataimat és lakcímemet az eljárás során zártan kezeljék.
A zárt kezelés oka az, hogy az eljárásban való közreműködésem miatt súlyosan hátrányos következmény érhet az alábbi tények alapján:
– (….)
Dátum, aláírás
5. rész: HATÁRIDŐ-TÚLLÉPÉS MIATT ÁTALÁNY-KÁRTÉRÍTÉS
Az I. fokú állatvédelmi hatósági eljárás ügyintézési határideje 60 nap, mely nem meghosszabbítható.
Vagyis ez a 60 nap áll rendelkezésére a hatóságnak ha szél fúj ha eső esik, ha pandémia van (a járványhelyzeti különleges jogszabályok ugyanis itt semmilyen engedményt nem tettek!) arra, hogy a bejelentésben szereplő problémát kivizsgálja, döntést hozzon és azt közölje a bejelentő civil szervezettel.
(Amennyiben a hatóság úgy dönt, hogy nem indít eljárást, hanem “csak” hatósági ellenőrzést végez, abban az esetben más szabályok érvényesek.)
Fontos! Ügyfélnek az állatvédelmi törvény kifejezett rendelkezése alapján csak a bejelentő állatvédelmi szervezet minősül, magánszemély nem, vagyis utóbbi a határidő-túllépés esetén ilyen, az eljárási kódex kommentárja szerint “átalány-kártérítésnek” hívott igénnyel nem léphet fel, illetve mivel nem ügyfél, a döntésből sem kap, ellene jogorvoslattal sem élhet stb.
Polgármesteri Hivatal neve
Jegyző Neve
Székhely címe
Tisztelt Jegyző!
A 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 51. § (1) b) pontja alapján ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi, tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek.
Az Ákr. 51. § (2) bekezdése alapján a hatóság kérelemre igazolást állít ki a határidő-túllépésről.*
Tekintettel arra, hogy bejelentésünket (dátum)-kor nyújtottunk be, és a 60 napos ügyintézési határidő (dátum)-én lejárt, így kérjük, hogy az alábbi számlaszámra fizessen meg 10.000.- Ft-ot, valamint állítson ki igazolást a határidő-túllépésről.
Dátum, aláírás
